2014. nov. 20.

Gellért Oszkár: Keresztjeink



Ha rámnéz a halál,
Félek: szemem belévakul.
Neked az öt seb párolgó vére
Holnapra elfakul.
Téged melenget, mi engem éget...
Bámulom nyitott, tátott szemekkel
A földi mindenséget.

Ha rádnéz a halál:
Lehunyod halkan a szemed.
Engem az öt seb párolgó vére
Követ és eltemet.
Piros hulláma utánam nyargal...
Téged csak hűsít, mitől én fázom
Csukott, vonagló ajkkal.

Táncolva lépegetsz.
Taposva, lomhán baktatok.
Szörnyű kereszt-súly nyomja a vállam,
Jaj, összeroskadok!
Neked mosolyod, mi nekem ráncom...
Te elbírod az Isten keresztjét
Egy kis arany nyakláncon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése