Ha
rámnéz a halál,
Félek:
szemem belévakul.
Neked
az öt seb párolgó vére
Holnapra
elfakul.
Téged
melenget, mi engem éget...
Bámulom
nyitott, tátott szemekkel
A
földi mindenséget.
Ha
rádnéz a halál:
Lehunyod
halkan a szemed.
Engem
az öt seb párolgó vére
Követ
és eltemet.
Piros
hulláma utánam nyargal...
Téged
csak hűsít, mitől én fázom
Csukott,
vonagló ajkkal.
Táncolva
lépegetsz.
Taposva,
lomhán baktatok.
Szörnyű
kereszt-súly nyomja a vállam,
Jaj,
összeroskadok!
Neked
mosolyod, mi nekem ráncom...
Te
elbírod az Isten keresztjét
Egy
kis arany nyakláncon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése