Gellért Oszkár: Ti ketten...

Ha egymás mellett álltok ketten:

Én angyalom s te édes jó anyám,

Álmodva, hívőn, önfeledten

A mennyet is enyémnek vallanám,

Oly mérhetetlen boldogság fog át...

Melyiket nézzem, Istenem, tovább?

S e két csodából melyiket csodáljam?...

Kerek e világon nincs boldogabb nálam!

S míg enmagamban e fölött vivódék:

A két csodát - szivemre ölelem.

S örökre, mintha egybekapcsolódnék

Fiú- szeretet s szűzi szerelem...

Idegen ember dehogy érzi át,

Hogy csak ti vagytok nékem a világ.

És hogy cserébe, Istenemre, érzem:

Az én egy szivem a tietek egészen.

Öleljétek meg egymást ketten,

Ölelkező két égi napsugár.

S napfényes lesz az ég felettem,

Felettem, a ki elgyötörve jár...

S a hit, a mely már régtől puszta rom:

Hitté lesz ujra, édes angyalom.

Te angyala egy új, kelő világnak!