2014. nov. 20.

Gellért Oszkár: Repülő ravatal



Furcsa madár: testéhez nincs odanőve a szárnya.
Most arra gondolok,
Ha teste halott vón... s szállna.
Így. Szállt igen magason, hol ritkul a lég mindjobban
S belévillant valami igen apró földi dolog
(Teszem, hogy kedvese karja most más legényt fog át)
S ott erre annak rendjén a szíve utolsót dobban
S mellére esik feje szépen, halovány-élettelenül.
S most... repül.
Döglötten odább.
Fölötte semerre határ,
Alatta, alatta, alatta vad ár.
Embere holt, de él a Csavar -
Emberi ész és emberi kéz alkotta hatalmas, szent diadal:
Isteni gép! Szörnyű madár!

Repülő ravatal!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése