Az arany álom véget ér már
S viharzúgásba vész az ének.
Köszöntelek nagy csatasíkja
Az örök emberküszködésnek.
Birokra kelni ifjú hévvel,
A szívem lelkesülve dobban
S elesni ott, az eszme mellett
Komor élet: fagyos karodban.
Látom: földi még rózsafátyol
Élettusáját annyi hősnek.
Leonidást ezernyi-ezret
Kit vad erőszak átka győz meg.
Sokratest gúnykacaj kíséri
S vigadó tőr titáni veszte,
henyélnek a kaján Judások
Nyert aranyon, dicsfény övezve.
Zűrzavaros Bábel világa
Nem rettent vissza még a végzet.
Kinek a lelke nagyra tör fel:
Balga vágyáért szenvedés kell.
Boldog úgysem lennék, bolyongva
A szerelem nagy erdejében...
Szívem adom Élet, hogy érte
A küzdés szent tüzében égjen.
Forrás: Békésmegyei Közlöny XXXVII. évf., 13. sz. 1910.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése