Csókok gazdag lakomáján
Csókmorzsa se jutott már rám,
Felfalták azt is előlem
Telhetetlen emberek,
Jaj, jaj!...
Még Lázár se voltam köztük!
Szívem most is didereg.
Bizserget a vérem váltig
S nem jutottam csókolásig,
Huszonhat év így röpült át
Fickándozó szívemen.
Jaj, jaj!...
Majd megfojtott estelente,
A szomjazó szerelem.
Budapest rám így vigyorgott.
Kivetetté már a horgot,
S lányszemeket tűzött rája,
Hátha mohón elkapom?
Jaj, jaj!...
táncol a csók körülöttem,
Lángol vágya ajkamon.
Akkor álltál elébem te,
Akkor léptél a szívembe.
S rám lehelted a jövendőt
Már megcsókolt két szemed.
Jaj, jaj!...
Csók szomjától elgyötrődött
Piros szám hogy reszketett!
Ajkam azért ilyen gazdag!
Szűzi csókkal fojtogatlak...
Liliomszál ifjú mátkám
Első csókom a tied.
Édes!...
Most csóktalan ifjúságom
Áldom s áldja meg szíved!
Forrás: Békésmegyei Közlöny XXXVII. évf. 39. sz. 1910.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése