Szeretnék csodás nótát írni hozzád,
Nagy, büszke dalt, mielőtt meghalok,
Csengő hangjai, hogy majd visszahozzák,
Amit elvitt magával a halott.
Ott zokogna lelkedben örökké,
Úgy gondolnál, könnyet hullajtva rám...
De nem! Álmodni nem tudnál te többé,
Ha a lelkem belésóhajtanám.
Forrás: Békésmegyei Közlöny XXXVII. évf. 16. sz. 1910.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése