Kuthy Sándor (Térey Sándor 1886-1955): Tölgytörzsek

 
Sötét tölgytörzsek durva, nagy hasábja
Ég, szikrázik a kandallóba’ benn.
Sütkérezem a fáradt melegen.
Ez itt az álmok téli éjszakája.

És a parázsoló fa felém hozza
Távol erdők dús, ifju, friss lehét.
Szabadság álmát hinti szerteszét
És dalra csendül lelkem halk kobozza.

Dalok szállnak a csöndes, langy melegben,
Szelid, álmos és lágy melódiák -
Az alvó tűz fénye a falra lebben.

- Tűz kell nekem! De nem a kályha lángja!
Ha majd az óvilág egy roppant máglya
S rab népek vívnak félelmes tusát:
A nagy tavaszon omló vérem árja,
Szabad milliók diadalujjongása
Borítsa tűzbe lelkem himnuszát!

Forrás: Uj Idők XV. évf. 12. sz. 1909. márc. 21.