Czóbel Minka (1855-1947): Reggel

 
(„Egy hét”-ből)

Susog a tengeri levél
Selymes színűn, halvány-sárgán,
Madár himbál napraforgó
Mélyen hajló, nehéz ágán.

Nehéz, sötét kék ég alatt
Homokdombok piros fénye,
Eggyes nyárfa sárga lángot
Égőn tép a sötét égbe.

Tengeri sor zizegése közt,
Harmatosan, hosszan halad
Perjés út a távol felé:
Vég nélküli, hosszu szallag.

A távolnak homályából
Fejkendőknek sötét árnya:
Jönnek-jönnek az asszonyok,
Ki munkából, ki munkába.

Ki munkából, ki munkába,
Ki életbe, ki halálba,
Szakadatlan hosszu sorba,
Fejkendőknek sötét árnya.

Forrás: Uj Idők XV. évf. 4. sz. 1909. jan. 24.