HOVA TÜNT EL?
Hova tünt el piros ajkad mosolya?
Látom-e még vagy nem látom már soha?
Tán a rózsa kérte kölcsön
Vagy a hajnal keleten?
Adja vissza, vedd már vissza!
Mosolyogj rám, kedvesem!
Hova tünt el csengő dalod szép szava?
Hallom-e még, hallom-e még valaha?
Tán azzal kél a pacsirta
Gyöngyharmatos hajnalon?
Adja vissza, vedd már vissza!
Dalolj egyet, angyalom!
FALUSI KERTBEN
Hallod-e a szomoru csatazajt,
Messze világból mely ide rebben?
Oh te ne halld, csak a rózsasóhajt!
Vagy mikor a méh zümmög a kertben.
Látod-e a sok könnyet az arcon,
Mely ide csillan bús feketén?
Oh te ne lásd, csak a gyöngyöt a gallyon
S a violák, rózsák levelén!
Forrás: Uj Idők XV. évf. 22. sz. 1909. máj. 30.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. júl. 13.
Pósa Lajos (1850-1914): Új dalok
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése