Farkas Imre (1879-1976): Útravaló

 
Marion, most ahova mégy,
Ott csókos az ajk, ott ólmos az ég,
Százezer láng vibrál, lobog,
Ott színesek az éjszakák,
Ott hazudnak az asszonyok -
Marion, az orgona búg,
Ne feledd a falut!

Látsz arany-himes öveket,
Csillogó drága-köveket,
Hallasz dalt kéjest, epedőt,
Átölelnek férfikarok
Erőtlenek és remegők -
Marion, a fény hazug,
Ne feledd a falut!

Megtudod: mit ér a selyem
S felejted, mi a szerelem,
Más lesz járásod, a szavad,
Ösmeretlen fényt kap szemed
Uj szívtelen vágyak alatt -
Marion, véget is ér az ut,
Ne feledd a falut!

Meglásd, majd egyszer jó lesz, szép lesz,
Hogy áll a ház a napsütéses
És a templomban a szobor,
Ahol lecsüngő hajfonattal
Térdepeltél valamikor…
Marion az orgona bug,
Ne feledd a falut!

Forrás: Uj Idők XV. évf. 19. sz. 1909. máj. 2.