- A „Dalmáciai
szonettek-ből” –
Szigetrajok, ti álomszőtt csodák
Kopasz színtár szigetfűzérei,
Százszámra látlak napban fényleni
Mind létlen, fátlan mart, meddő, fonák.
Fényt szórt az Úr s rátok kilencszerest,
Hogy csontfakó kőből megalkotott,
S körül türkizkék vízfoglalatot
Vont. Csak mást adni volt kegyelme rest.
Mint a teremtés fénylő tengerén
Roppant virágként izzotok fehéren
Sós szagban, tajtékos hullámfenyéren.
pirulva, hogy ha nap kel vagy lemén,
Mint szűzek bő malasztjukhoz híven,
Szegénységetek fukar fönségiben.
Ford.: Kállay Miklós
Forrás: Vigilia 1935. 1. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése