Július

    Az évnek a legmelegebb hónapja 31 napos. A Romulustól megállapított kalendárium ötödik hónapja, ma azonban a hetedik. Éppen azért, mert a Márciussal kezdődött év ötödik hónapja, latin neve is eredetileg Quintilis volt és csak Julius Caesar óta éppen az ő tiszteletére nevezték el júliusnak.
    Magyarban nyárhó és Szent-Jakab hava név alatt ismeretes. Éspedig nyárhó azért, mert tudvalevőleg e hónapban van nyárközepe s egyúttal ekkor vannak a legforróbb napok is, melyeken nem ritkán halljuk az ilyen szólamot: Kutya meleg! S amely hónap általában a fürdés fő szezonja. Azonban, minthogy Magyarország elsősorban földművelő ország, anyagi előhaladásunkra nézve ezen hónap a legsürgősebb munka, az aratás és betakarítás ideje is.
    Eszmetársulásnál fogva itt említem meg a kánikula (canis), a nyár legforróbb részének idejét is. Ez Magdolnától (júl. 22.) körülbelül Bertalanig (aug. 24.) tart. A Szíriusz töltött be, t. i. kezdettől fogva a legmelegebb időszakot s ezt a nagy kutya csillagzatról nevezték el, ami aztán átment minden nép nyelvébe.
    Másik neve: Szent Jakab hava, attól a Jakabtól ered, aki egy halásznak volt fia és János apostolnak bátyja, Jézusnak egyik legkedveltebb és bizalmasabb tanítványa. Lángoló buzgalma miatt  boanergész (mennydörgés fia) nevet kapott. Herodes alatt, ki a keresztényeket üldözte, elfogták és minden előzetes vizsgálat nélkül fejvesztésre ítélték. Ő volt a második, aki vértanúságot szenvedett Jézusért. Spanyolország őt választotta védszentjéül.
    A régi rómaiaknak e hónapban volt egyik legnagyobb és legszebb ünnepük. A ludi Apollinares (13-án, később pedig 6-13 között) Apolló tiszteletére. Ezen eredetileg görög istenség kultusza ugyanis korán meghonosodott a rómaiaknál, amit a cumaei Sibylla mondája is tanúsít. A jósdához a rómaiak épp úgy, mint a görögök sűrűn fordultak tanácskérés végett, s mert a fő jósisten Apolló volt, az ő tiszteletére 212-ben alapították ezt az ünnepet, ami színi, cirkuszi játékokkal és állatviadalokkal volt egybekötve és a praetor urbanus vezetése mellett a cirkus Macimusban tartották. Nagy tisztelője volt Apollónak Augustus is, aki a Palatinuson neki templomot szentelt és a ludi Saeculares-t, amelyeket kezdetben az alvilági istenek számára rendeztek, az ő kultusza szolgálatába rendezte be. A ludi Apollinares idejére esett Julius Caesar születési évfordulója is.
    Livius (IX. 46.) szerint 450-ben jött divatba, hogy az eguns publicus-sal bíró lovagok évenként a Regillus tava melletti ütközet, továbbá Castor és Pollux, e két elválhatatlan, segítsége emlékére – ünnepükön – július 15-én díszmenetet (transvectio equitum) tartottak lóháton, senturitim, hivatalos ruhájukban, a trabeában. E menet Mars templomától indult ki és Castor temploma előtt a fórumon keresztül minet a Capitóliumra. Ettől meg kell különböztetni a recognitio equitum-ot, mely csak census alkalmával történt. Csak Augustus kapcsolta ahhoz a recognitio ewquitum-ot is probatio equitum néven, de míg ez már az első században eltűnt, a tranvectio equitum még sokáig fönntartotta magát.
    Július 18-ka ater elies, gyászos nap volt; mert ez a nap az Allia folyó mellett történt vereség évfordulója volt. E folyam Latiumban, Rómán felül ömlött a Tiberisbe. Itt szenvedtek vereséget a rómaiak Kr. e. 390. júl. 18-án (dies Alliensis) a Brennus vezérlete alatt betörő gallusoktól.
    Nálunk e hónap nevezetesebb napjai: Sarlós Boldogasszony. Boldogasszony (Beata virgo) a magyar népies neve Szűz Máriának, de Nagyasszony és régen Kisasszony néven is emlegették. A Mária-ünnepeket ma is Boldogasszony-napoknak nevezi a nép a szeptember 8-iki Kisasszony kivételével. Sarlós Boldogasszony Máriának Erzsébetnél történt látogatása emlékére van, míg karmel-hegyi B. napját július 16-án ünnepelik.
    Apostolok oszlása szintén ünnep, de csak némely egyházmegyében (pl. az esztergomiban) és csak templomi, amely tehát a hívekre nem vonatkozik. Ezt annak emlékére tartják, hogy 12 évvel Krisztus mennybemenetele után az apostolok szétoszlottak az evangélium hirdetésére az egész világon.
    Az új kor történtében nevezetes nap 1830. július 26-ika, a júliusi forradalom napja. Ekkor jelentek meg X. Károly francia király azon rendeletei, melyek elnyomták a sajtó szabadságát, megsemmisítették a legutolsó választásokat és a nemességnek s papságnak kedvező új választási rendszert erőszakolták a francia nemzetre. Államcsíny volt ez a közszabadság ellen s megsértése annak a chartá-nak, melynek oltalma alatt a Bourbonok 1814-ben a francia trónt elfoglalták. A király e rendeletére Páris lakossága a júliusi felkeléssel válaszolt. Július 27-29-én Páris utcáin a franciák ősi szokása szerint torlaszokat, amikhez e nép oly jól ért, emeltek és a városházán kitűzték a forradalmi jelvényt, a trikolórt. Károly király ezalatt vadászott s midőn értesült a dolgokról, a rendeletet visszavonta, de már késő volt. Július 30-án az ellenzék vezérei abban állapodtak meg, hogy nem alapítanak mégis köztársaságot, hanem alkotmányos királyként a Bourbonok ifjabb ágából az Orleansi-házból származó Lajos Fülöpöt ültetik trónra, akit azután a képviselőház is elismeri törvényes királynak.
    Július 26-dika,  ha egyébről nem, a fürdőkön elmaradhatatlan Anna-bálokról mindenki előtt emlékezetes. Szent-Anna a bold. Szűz Mária anyja, kinek testét a hagyományok szerint 710-ben Kr. u. Palesztinából Konstantinápolyba vitték. Emlékét a görög egyház december 9-ikén ünnepli.
    Magdolna, közönségesen a bűnbánó Magdolna emléke, szintén e hónapra esik. Ez Jézus idejében élt Mária néven s úgy beszéltek róla, mint bűnös nőről. Mikor azonban hírét vette Jézusnak, felkereste őt, hogy ő is hallja tanításait. És aztán tanításaira megtért, Jézusnak lábaihoz borult, sírt s drága olajjal kente meg. Később egy barlangban visszavonulva bűnbánó életet élt és ott is halt meg. A festők Bűnbánó Magdolnát többen festették (Coreggio).    
    E hónap  nevezetesebb napjai körül felemlítendő végül Ignác. Loyola Ignác volt a jezsuita-társaság alapítója. Született 1491-ben s meghalt 1556-ban, július 31-én. A társaság – jóváhagyott alapszabályai szerint – csak 60 tagból állhatott és ő volt első rendfőnök, generális. XV. Gergely pápa 1622-ben a szentek közé iktatta.
    Július vége felé, Jakab-napkor már érik az úgynevezett Jakab-szőlő, ami a német Jakobstraube-nek magyarított neve s nem egyéb, mint a korai kék burgundi szőlő.
    A nap 22-én lép az oroszlán jegyébe és a hónap végéig a nappal már majdnem egy órával fogy (a vacatio is egy egész hónappal!  Szerk.) 
    A drágakövek közül a karneol uralkodik, amely a kedélynyugalmat s megelégedést jelenti.

Forrás: Tanulók Lapja 3. évf., 27. szám, 1896. júl. 5.