Olivier de Magny (1529-1561): Hogy mit szeretek én

Hogy mit szeretek én kikeletkor, barátom?
A rózsát, szegfüvet, ha szirmát bontja épp,
meg verset írni és kora reggel a rét
víg madaraival versenyt dicsérni párom.

Hűs völgyben szeretem, ha tikkaszt tüze, nyáron
csókolni ajkait, megfogni kis csecsét,
és hozzá fűszerül - mert nincs vágyam egyéb -
nem hús, csak tejszínes szamóca kell a tálon.

Ha közeleg az ősz s vele a hidegek,
édes borokat és gesztenyét szeretek,
meg lakmározva a kályhánál melegedni.

Házamba zár a tél, s szobám el sem hagyom,
csak este, maszkosan; és ilyenkor nagyon
szeretek szeretőm karjaiban heverni.

(Ford.: Rónay György)
(Forrás: A világirodalom legszebb versei - Az ókortól a XIX. századig - Európa Könyvkiadó, Bp. 1966. - 180. old.)