Cino da Pistoia (1260 körül-1336): Kétségbeesés

Elbúsít mindaz, mi öröme másnak,
dühít az egész világ, s untat engem.
"És minek örülsz?" Azt kell rá felelnem:
"Örülök a gyakori kardcsapásnak,

ha bajvívók egymás arcába vágnak,
s a hajótörés is felajzza kedvem;
szeretném, hogy Nero újra szülessen,
s bárcsak minden szépasszony lenne ványadt.

A mélabú engem örömre pezsdít,
s mulatság és vígság búsít felettébb:
bolondot játszanék reggeltől estig;

a síróknak udvartartást szeretnék,
és megölnék mindenkit, kinek eddig
gondolatban kívántam szörnyű vesztét."

(Ford.: Rába György)