2011. nov. 29.

Horváth Ferenc: Episztolka Tandori Dezsőnek

Egy galopp-napon, az alagi pályán,

sakkozhatnánk egyszer, drága Dezsőm!

Hogy túlkerüljünk a verseny apályán,

lépegetnénk a hatvannégy mezőn.

Míg futnának a hendikep-lovacskák,

sakkozgatnánk, csak úgy, kedélyesen,

kombinálnál, én húznék néha csacskát:

ez így is volna rendjén, Mesterem.

S mert parti közben a Fragrant Rose-ból

kortyolnánk, hogy adjon jó ötletet,

egy-két hatásost én is lépnék néhol,

s ilyenkor biztatnál engem: „Remek!"

S jó lenne pár tanácskozási játszma!

Jönnének ám neked segíteni:

Szpéró, mondjuk, a bal válladra szállna,

s jobbról dörmögné tippjeit Dömi.

Nekem Bed Boy súgna, kedvenc lovam,

korántsem a nyerő lépéseket,

ám én meglépném mindet boldogan,

tudván, ha vesztek is, mégis nyerek.

A fő futamig így ellépegetnénk,

s uralná a nagy átlót a futód

akkor is, amikor felkerekednénk,

hogy megtegyünk egy hármasbefutót.

Ahogy dukál: előbb a jártatónál

megnéznénk minden induló pacit,

aztán fogadnánk... Te elmosolyodnál,

és megjátszanád tétre Gombfocit...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése