Imperial kávét ittam ma reggel,
hiszen kezdődik a galoppidény.
Tele a szívem tavaszi meleggel;
bár Bed Boy már nem indul az idén.
Feledi őt is az alagi pálya;
nélküle startol a nyitó futam...
De hallom: csattog négy pompás patája,
ahogy az örök galoppon suhan.
Meg is teszem egy időtlen tiketten
egyszer és mindenkorra tétre őt;
s cinkosan összekacsintunk mi ketten,
Bed Boy meg én: „Legyőztük az időt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése