Akarnám azt, hogy édes, szép hazám,
Feléledvén az álom mámorából,
Kiáltsa fennen: ami rossz, silány,
Távozzék sebtiben Romániánkból!
Szeretném azt, ha éledvén a jog,
E földön újra igazság virulna,
Ha majd minden román munkába fog,
Hogy szép országunk fellendüljön újra,
Szeretném azt, ha öröm, büszkeség
Ragyogna itt, akár a napfény,
Ha összefogna az emberiség,
Imé, Uram, én ezt szeretném!
Szeretném azt, ha mind a zsarnokok
Úgy eltűnnének, mint a füst a szélben,
Vagy úgy, ahogy viharban a homok,
A földön túli szennyes éjben.
Akarnám, hogy a nép legyen király,
Király legyen a föld minden szegénye,
Hogy ne kötözze többé gúzsba már
A zsarnok durva kénye.
Akarnám azt, hogy mind pusztuljanak,
Akik pénzért hazájukat eladják,
Törjenek meg vétkük súlya alatt,
Gyötörje őket önvád.
(Ford.: Baranyi Ferenc)
Forrás: Baranyi Ferenc: Szerelem és háború- Zrínyi Katonai
Kiadó Bp., 1983., 204. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése