Örülök, hogy az egyszerű nép
mindig a tisztes útra hajt,
hogy Oroszhont bőrömön érzem
s szívemben őrzöm, mint a dalt,
hogy ránézhettem a világra
oly nyíltan, mint egy kiskölyök,
s hogy Ira, az orosz leányka
szépségével szívensütött,
hogy repülés előtt a tiszti
szállásokon – míg odakinn
a hóvihar zenélt – pilóták
olvasgatták a verseim,
örülök, hogy e hős legények
rámhagyták súlyos örökül,
hogy az igazak akarása
zuhantából is felröpül.
Mindent kitárok önmagamból
és néktek mindent átadok,
a súlyosat, a jót, a rosszat,
mindent, mindent, mi én vagyok.
(Ford.: Baranyi Ferenc)
Forrás: Baranyi Ferenc: Szerelem és háború- Zrínyi Katonai
Kiadó Bp., 1983., 211. old.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése