Künn a tarlón messzecsengőn víg vadászok dala szól,
lépj be hát a régi pince gádorába és figyeld meg
neszeit a boltívekkel átölelt földmélyi csendnek,
halld, amint halkan dúdolva puttonyokban forr a bor!
Befagytak a szenvedélyek kürtjei idők havától,
csak szívekben forr a vágyak keserű ürömje még,
most kivárjuk, míg letisztul mind a seprő és szemét,
s jó emlékek jó kotnári bora buggyan a pohárból.
Ford.: Baranyi Ferenc
Forrás: Baranyi Ferenc: Szerelem és háború- Zrínyi Katonai
Kiadó Bp., 1983., 55. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése