Nem vagyok magamé már! Hogy lehet,
egek, egek, egek!
Ki forgatta ki formám,
s ki van közelebb hozzám,
ki jobban enyém, mint én lehetek?
Egek, egek, egek!
Ki sebzi meg szivem
mégcsak hozzám se érve?
Szivembe, Szerelem,
szememen át mi lép be,
s mi az, mi benne nőttön nőni látszik,
s el is árasztja végre?
Ford.: Rónay György
Forrás: Michelangelo Buonarroti versei – Rónay György
fordítása – Magyar Helikon 1959.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése