Benned látom s így hívom magamat,
távolról, őshazám, az ég felé fel;
s csalétked úgy vonz hozzád fűszerével,
mint horogzsinór húzza a halat.
S mert szív, felezve, alig-alig élhet,
én egész szívem átadtam neked;
így maradok, mint ismersz, egyre csonkább.
S mert ami méltóbb, arra tör a lélek,
létem parancsa, hogy szeresselek:
száraz ág vagyok, de te lángoló ág.
Ford.: Rónay György
Forrás: Michelangelo Buonarroti versei – Rónay György
fordítása – Magyar Helikon 1959.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése