De jó is a csend,
Óh be nyugtató!
A világ zaját
Úgy elaltató.
Fáradt léleknek
Oly pihentető,
Gondot, bánatot
Elfelejtető.
De jó is a csend,
Óh de nyugtató!
Sajgó sebet is
Begyógyitgató.
Pergő könnyet is
Letörölgető,
Futó csillagot
Eltemetgető.
Forrás: Pósa Lajosné: Tövises utakon. Költemények. Budapest, 1911. Singer és Wolfner Könyvkereskedéseű
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése