Messze... messze... otthon,
Kakukfűves dombon,
Kis temetőnk ölében:
Fürtös-e már az ág?
Nyílik-e már virág
Az orgonasövényen?
Nyílj, orgona ága!
Te voltál virága,
Te lengted be imáját...
Szórd be illatoddal,
Fürtös virágoddal,
Mosolyogd be az álmát!
Kik itt vagyunk árván,
Sóhajts a szél szárnyán
Nekünk is egy levelet...
szálló leveledre,
Mintha írva lenne
A dombról egy üzenet!
Forrás: Pósa Lajosné: Tövises utakon. Költemények. Budapest,
1911. Singer és Wolfner Könyvkereskedése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése