Vissza-visszaszáll a lelkem
Abba a kis házba,
Galambszivű Zsuzsó néni
Ölelő karjába.
Cirógató, áldott kezét
Még mostan is érzem:
Hű melegét le nem törli
Még a messzeség sem.
Becézgető sok szép szava
Fülembe cseng folyvást,
Áldom érte, ahol fakadt,
Az ős, tiszta forrást.
Hogy kereste, hogy kutatta
Mindenben a kedvem!
Rám nevető szelid szemét
Jaj de megszerettem!
Rám nevető szelid szeme
Hányszor könnybe lábadt!
Hányszor mondta: milyen boldog,
Hogy karjába zárhat!
Forrás: Pósa Lajosné: Tövises utakon. Költemények. Budapest,
1911. Singer és Wolfner Könyvkereskedése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése