Add még a kis kezet
Forrón hadd csókolom,
Oh! hagyj amig lehet
Merengni arczodon.
Még most ugy érezem
Mondhatlan boldogul:
Enyim itt keblemen
Kebled, míg rám borul.
De ah! egy percz alatt
Ki gyönyört érezek:
Szememből köny fakad,
Ajkam bucsút rebeg;
Fájdalmasan sebez
Elhagyni üdvöm itt…
Az óra oly sebes
És csókod oly rövid!
Isten veled jó lány,
Álmom tündére te!
Utószor szálljon rám
Szemed tekintete;
Ha már nem nézheték
Bele örökre én:
Mosolygjon egyszer még
Oly édesen felém!
Forrás: Balogh Zoltán
költeményei - Méltóságos Özvegy gróf
Batthyányi Lajosné, született gróf Zichy Antónia ő nagyságának, az édes haza
legérdemdúsabb leányának mély hódolattal ajánlja szerző - Sommer Lipót könyvnyomdájában
Bécs, 1863.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése