Dante fordítója, a
Recitativés,
a Gólyakalifa költője és
az
Irodalmi problémák írója
Mielőtt
felelnék a kérdésekre, egy megjegyzést kell tennem. Nem szeretném, ha ebben a
vallomásban valami esztétikai ítélkezés-félét, véleményeim kifejezését látná az
olvasó. Bizony hatással voltak reám olyan könyvek is, melyeket nem sokra
becsülök; s viszont remekként bámulok sok olyant, melyek csak csekélyebb s
gyorsan tűnő hatást tudtak tenni.
A
két kérdésre ezekben felelek:
1.
Állandó olvasmányom ma jóformán csak Verlaine és Schopenhauer. (De lehet, hogy
jövőre már mások lesznek; tavaly is mások voltak.)
Arany-t,
Vörösmarty-t nem olvasom: kívülről tudom. Éppígy más magyar versköltőkből
mindazt, amit különösebben szeretek.
Fáradt
perceimben szívesen olvasom a detektívregényeket.
2.
Életemben sokat és sokfélét olvastam és sok könyv hatott reám. Nemcsak irodalmat,
hanem tudományt is szenvedéllyel olvastam: de csak irodalmi hatásokról fogok
itt beszámolni. Vagyis azt írom ide, ami nemcsak gondolkozásomra, hanem
érzésemre, hogy úgy mondjam életemre hatott.
Gyermeknek
nem voltam nagyon művelt: vidéken nőttem fel. Az első könyv, amit olvastam,
Madarassy László: Mari és Tamás és Majomkirály című regényei voltak. Máig sem
volt reám nagyobb hatással olvasmány!
Az
első irodalmi ítélet, amit formáltam, az volt, mikor Hoffmann Ferencet Schmid
Kristóf fölé helyeztem.
A
kisdiák olvasmányai voltak, időrendben: Verne, Vas Gereben, Jókai (főleg:
Kárpáthy Zoltán, Mire megvénülünk, Szegény gazdagok), Petőfi.
A
nagydiáké: Madách, Kemény (Zord idők), Shakespeare, Goethe: Faust
(fordításban). Később az oroszok, főleg Turgenyev (Egy vadász iratai), s az
angolok közt Thackeray (Esmondot rendkívül sokszor olvastam, magyarul).
Egyetemi
hallgató koromban kezdtem idegen nyelven is olvasni. Németül Heiné-ből
tanultam, kinek ez időben én is lefordítottam majdnem minden versét. Óriási hatással
volt ekkor reám a Raszkolnyikov. Később filozófusokat kezdtem olvasni:
Nietzsché-t (Zarathustra), James pszichológiáját, Schopenhauer-t, Spinozá-t.
Ugyanezen idő kedves olvasmányai voltak Baudelaireés Poe (főleg versei), aztán
A. France. A teljesség kedvéért leírom még Ibsen, Tolsztoj, Flaubert neveit.
(Balzacés Stendhal kevésbé hatottak.)
Vörösmarty-t
ez időben ismertem meg igazán: s egy félévet jóformán kizárólag
Arany-tanulmányokkal töltöttem. – A római költők közül, akikkel tanulmányaim
folytán meg kellett ismerkednem, nagy élvezettel olvastam Vergilius-t és
Horatius-t; az írók közül Tacitus-t.
A
következő (Baján és Szegeden töltött) éveim kevesebb időt hagytak olvasásra. Fő
benyomásaim voltak Petronius, Browning Robert, Tennyson és Swinburne (a két
utóbbi, azt hiszem, költészetemre is erős hatással volt). Magyarokból Ady
(legelső jelentkezésekor kezdtem rá figyelni) s Csokonai. Ez időben olvastam
még Pascal gondolatait.
Fogarasi
időzésem alatt tanultam meg görögül. Egy évig alig olvastam máshogy, mint e
nyelven. Homéros, Platon (Symposion, Phaidros, Politeia). Aischylos, a
lírikusok, a legnagyobb benyomást tették reám. Filozófiai olvasmányom Bergson,
Poincaré voltak. Regény: Keller (Leute von Seldwyla).
Költők:
angolok (Keats, Shelley) és régi magyarok (Balassa, Zrínyi, Berzsenyi,
Kölcsey).
Ezután
következik mindent elborító érdekkel Dante (akivel már Szegeden kezdtem
foglalkozni).
Azóta
– hogy a fővárosban élek és vénülök – mind kevesebbet olvasok. Újabb
impresszióim: az Oblomov, Rimbaud és főleg Romain Rolland (Jean Chrisophe).
Íme:
néhány szót kellett volna mondani s egész életrajz lett. De hiába: se vége, se
hossza, mikor arról beszél az ember, amit szeret.
(Forrás: Könyvek Könyve
83-86. old.– 87 magyar író, tudós, művész, közéleti ember és kiadó vallomása
kedves olvasmányairól – Szerkesztette és bevezetést írt hozzá Kőhalmi Béla –
Lantos kiadása, Bp., - Bíró Miklós Könyvnyomdai Műintézete Bp., Ráday u. 20.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése