Pájer Antal (1817-1881): Tavaszkor

Magasba leng föl a szelid pacsirta,
Dalár folyik le kisded ajkiról,
A mellyben a természet lelke szól,
Hogy a tavaszt virág- s örömre birta.

Hol az, ki keble szent sugalmiból
A legmüvészibb éneket megirta?
Vagy az, ki mesterékesen kisírta
Legistenibb dalát a szív alól?

Figyeljen e madárka zengzetre,
Midőn együgyű dalja mennyet ére,
Mi báj lehelli át ez édes árt?

De a ti lantotoknak énekére,
Az ujj mit ész szabályain kimére,
Hideg fesz ád csak őszi fénysugárt.

Forrás:  Szivárvány Album a miskolci tűzvész EMLÉKEÜL. Szerkeszté Halászy József 1844. Az 1842 évi nyárhó 19-én tűzvész által károsult miskolciak fölsegélésére kiadta Emich Gusztáv Pesten.