- L – Ida (19. század): Alvó leányka fölöttem

Alszol kis gyöngyvirág,
Mint boldog üdvezült,
Szemedre dalszelid
S mézédes szender ült.

Arcodnak ifjudan
Elömledett havát,
A gyermek – ártatlan
Pirlob futotta át.

S ez arcnak bájegét,
Mellyen kegy ünnepel,
A szenvedélyború
Még nem redőzte el.

Igy szép vagy édesem
Gyönyördus égi szép,
Mint jámbor gondolat,
Mint tulvilági kép!

Aludják bájvirág,
Álmod nyugodt legyen,
Mint angyaltársidé
A titkos mennyeken.

S ha majd fölébredendsz,
Kiolta szendered,
Mint alva légy nyugodt
És olly elégedett;

Mert mint hogy szenvedély
Átjárna tőrivel, -
Úgy inkább édesem
Többé ne ébredj fel.

Forrás:  Szivárvány Album a miskolci tűzvész EMLÉKEÜL. Szerkeszté Halászy József 1844. Az 1842 évi nyárhó 19-én tűzvész által károsult miskolciak fölsegélésére kiadta Emich Gusztáv Pesten.