Ney Ferenc (1814-1889): Miskolc

A város ég, dulong a vész;
A jajszó szó árnyra kél;
Nem hangzik el pusztába, nem -
A hon szerelme él!

A romboló tűz szerte csap;
Hatalma elterül,
Százezrek bánatos szemén
részvét könyűje ül.

A láng megkapja a szivet,
A keblek mélyiben,
És áldozatra lelkesül,
Erénye kéjiben.

Gyuladjatok föl szent tüzek,
Miként a város ég:
Ott sujt a sors haragja, itt
Irgalmat oszt, az ég.

Lobogj föl  honfi szive, légy
Vész lánginál is hőbb:
Ott dúl a tűz, e láng minél
Nagyobb, annál dicsőbb.

Forrás:  Szivárvány Album a miskolci tűzvész EMLÉKEÜL. Szerkeszté Halászy József 1844. Az 1842 évi nyárhó 19-én tűzvész által károsult miskolciak fölsegélésére kiadta Emich Gusztáv Pesten.