
Nyugszik a völgy szenderegve,
Est pirul le ormiról -
A torony csengő lakója
Régi hangon szólva szól.
Hallgatom, s ismert szavára
Elmerengek boldogan:
A ki önté a harangot
Tudja isten merre van!
És benyúlok gondolattal
A jövőbe, hogy ha majd
A jelennek nemzedéke
Nem örül és nem sohajt:
Lesz talán, ki énekimre
Elmerengjen boldogan,
Gondolván – ki ezt dalolta,
Tudja isten, merre van!
Forrás: Szivárvány Album a miskolci tűzvész EMLÉKEÜL. Szerkeszté Halászy József 1844. Az 1842 évi nyárhó 19-én tázvész által károsult miskolciak fölsegélésére kiadta Emich Gusztáv Pesten.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. ápr. 29.
Vidor Emil (Kerényi Frigyes 1822-1852): Harangszónál
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése