Talabér János (1825-1899) esperes-plébános költő
Teljes nagyságban, fényben, hatalomban!
Miként nevezzen a föld gyermeke?
Minden,mit látok földön és az égen;
Dicső kezed öröklő remeke.
Nem birhat el szem illy szépségeket:
Dicsértessék, oh Isten, szent neved!
Teljes kincsekben és teljes malasztban!
Miként nevezzen a föld gyermeke?
Kincstárod megnyil pórnak és királynak,
Hozzája nem fér rablók orvkeze.
Illy jóságnak nem adhatok nevet:
Dicsértessék, o Isten, szent neved!
Teljes jóságban, kegyben, irgalomban!
Miként nevezzen a föld gyermeke?
Megterhesült fejünk fölött a sok bűn,
S nem sujt ránk vészt haragod fellege.
Nem érdemel illy sok bűn illy kegyet:
Dicsértessék o Isten, szent neved!
Mindenható szent kulcsa a jövőnek!
O nyiss előttünk egy uj életet,
Építsd föl ujra oltárát a hitnek,
Teremts szívünkből egy élő hitet,
Add: zengj a közszív és közszeretet:
Dicsértessék, o Isten, szent neved!
Forrás: Őrangyal – Vallási Almanach Pest, 1848.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése