B...s P.: Rózsabokor panasza

Bradley J. Parrish festménye

forrás: http://www.parrishfineart.com/landscapes-floral-gallery/

Lekötve a földhez levén, tovább nem szállhatok,

S egy szebb sors utáni vágyban én még elhervadok.

Majd gyönge, majd meg durva kéz szedi rózsáimat,

Majd kedvelt, majd gyülölt keblén hullatják bájukat.

Ha szép hókebelre vágynak, cigánynő tépi le,

Ha barnát kérnek, hervasztja egy szőke kebele.

Majd a pille röpül rájok sokszínü szárnyakon;

Majd a kis fürge méh dongva szed mézet azokon.

Majd a pók mász föl s ölükből gyüjti össze mérgét, -

S lekötve, nem üldözhetem rózsáim ellenét!

Elrejtnem sem lehet őket, mert illatuk van,

Melly mindenkit hozzájok visz a legbiztosabban.

Gyönge fegyverem a tövis, de ettől ki sem fél,

S ha szúr is, el alig folyik több vér egy két csöppnél.

És mégis, ha én e földtől felszabadulhatnék,

Életnedvem veszteném el s tüstént elszáradnék!

Forrás: Hölgyfutár Budapest, 1850. 27. sz. febr. 1. péntek