Adj ennem, mindeneknek szent Ura!
Én éhezem, - küldj nékem kenyeret,
Lassúdni érzem bennem az eret...
Így nem mehet már éltem hosszura.
Szenvedtem én többet, mint bárki más;
Dolgoztam, mint a megterhelt barom:
De már nem bírom többé a karom...
Így lön siralmas éltem koldulás.
Szenvedtem én, dolgoztam én nagyon;
De elvevéd, oh Isten, mindenem;
S panaszt nem illik érte ejtenem..
Mint néked tetszik, legjobban vagyon.
De adj hát ennem, égnek szent Ura!
Add számba az életnek kenyerét...
S szakítsd meg bennem a szív üt-erét:
Csak síron túl nyújtsd éltem hosszúra.
Forrás: Őrangyal – Vallási Almanach Pest, 1848.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése