2015. ápr. 28.

Kazinczy Ferenc: A kötés napja




 
Mely boldog óra tünt fel életemnek,
Midőn a két szép testvér karjain,
Szökdelve jártam a rom halmain,
S hol a pataknál lengenyék teremnek.

Itt lábainál imádott kedvesemnek
Elnyúltam a part bársony hantjain;
Dallott, s elfogva alakján s hangjain,
Megnyílt az ég szememnek és fülemnek.

Storazzi szép ajkán nem lebegének
Mennyeibb hangzások, mint e bájos ének,
Mint e hajlékony, rezgő lány beszéd.

De bájosb, édesb volt, mellyel pirulva,
A hold szelid fényében, s rám simúlva,
Ezt nyögte az édes lyány. Tiéd! Tiéd!

Forrás: KOSZORÚ – A magyar költészet tavaszi virágaiból – Összeállította Király György - Nyomtattatott Kner Izidor költségén és betűivel Gyomán, 1921.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése