olasz sonetto formára
Hiv társam, dohányos börböncém,
Te tisztítod fejemet,
Szép pipám, égő kis kemencém,
Te enyhíted mellyemet.
Füstecskéd kereng, forog, játszik,
És megvallom, vígasztal,
De alig tűnik s már nem látszik,
Azért engem meg is csal.
Sőt nem csal, leckét ád elmémnnek,
Mert így lész vége életemnek,
Élő ember, gondold meg:
Mint a füst oszlik hirtelenül,
Úgy magad is, fontold meg,
Elcseppensz egykor véletlenül.
Forrás: KOSZORÚ – A magyar költészet tavaszi virágaiból –
Összeállította Király György - Nyomtattatott Kner Izidor költségén és betűivel
Gyomán, 1921.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése