„Add te Psychéd nekem, Amor, oh add! s vedd lantomat érte;
Így a legtisztább két öröm istene léssz,”
Én-e Psychémet, Apoll, s e lantért? Lant nekem a nyíl,
Mond ez, s íme nyila már az egekre repül.
S amint zengve röpül az Olympusig, hexameter lesz:
Amint zengve leszáll, ó csuda! pentameter.
Forrás: KOSZORÚ – A magyar költészet tavaszi virágaiból –
Összeállította Király György - Nyomtattatott Kner Izidor költségén és betűivel
Gyomán, 1921.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése