Reményik Sándor (1890-1941): Karácsonykor

Az innenső part valóság és vér,
az innenső part fájdalom és gondok,
máglya, amit az élet összehordott
és felgyújt könnyelműn, hadd égjen,
az innenső part: borongás a végen,
egy sötét kéz, mely a szivünkig ér
és szörnyü törvényt diktál a világnak,
az innenső part valóság és vér.

A tulsó part a gyermekkor, az álom.

Kezedben egy kis viaszgyertyát tartva,
áldassál lélek, ki ma egy ezüstszálon
libegsz át nesztelen a tulsó partra.

Forrás: Erdélyi Szemle II. évf. 48. sz. 1916. dec. 24.