Walter Gyula (1892-1965): Alkony

Belengte már a tájat
az alkony árva kékje.
Mélyén fakult homálynak
felbújt a hold az égre.

Dűlt házak tetejére
hull fénye sárga sávnak,
de hogy a földre ér le
szürkés szinekbe bágyad.

A kékség egyre lágyabb,
tompább, fárad fehérbe,
mint hamvadtán a vágyak.

S hogy egy felhő elérte
a holdat, hűs setétbe
ájulnak ind a házak.

Forrás: Erdélyi Szemle II. évf. 27. szám 1916. júl. 2.