Fejes István: Templomi ének ezredévünk ünnepén

(A 138. Zsoltál dallamára.)

Nagy Isten, ég és föld ura,

Nyíljék ki ma szent helyed sátra!

És ezredévünk ünnepén

Az égi fény szálljon hazánkra!

Tekints reánk kegyelmesen

S vedd kedvesen buzgó imánkat,

Öröködért könyörg szívünk, -

Mi Istenünk áldd meg hazánkat!

A te örök hatalmadon

Áll fenn e hon már ezredéve;

Koronáján fennen ragyog

Az égi jog szentséges fénye.

Szivünkben a honszerelem

S völgyön, hegyen a dús virágzat,

Kegyelmedről beszél nekünk,-

Mi Istenünk, áldd meg hazánkat!

Tartsd meg Uram, e drága hont,

Maradj viszont erős oltalma;

Derits reá boldog jövőt

S vezessed őt új diadalra,

Kit annyi vész és harc között,

Vér öntözött, ellenség támadt,

Békével, üdvvel, Istenünk,

Mi Istenünk, áldd meg hazánkat!

Forrás: Sárospataki Lapok 15. évf. 15. sz. 1896. ápr. 13.