Kincset nem esdek tőled, Istenem;
Nem csillogó fényt, pompát és hatalmat,
Nem semmit én, mit a világ is adhat:
Másért, o másért engedj esdenem.
Te egymagad légy vágyam, mindenem!
E kincs öröklő, csöndet hoz s nyugalmat;
A földi csábok árja megrohanhat,
Azt semmi vésztől nem kell féltenem.
Te légy imádó keblem hű szerelme:
Honolj szivemben kegygyel szüntelen,
Üdv s béke mindig, hol te vagy jelen.
S ha ellenem még a föld harczra kelne:
Vértem leszesz te, s győzök általad;
Hallgasd meg, Isten! hő fohászomat!
Forrás: Őrangyal. Szerkeszti Sujánszky Antal. Pesten, kiadja
Emich Gusztáv 1847.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése