Dalocska, zengj, mint május kék
Legében a kis pacsirta,
Aki hallja zengő szavad,
Bárha zárt is, szívét nyissa,
Vigaszt leljen, kit bánat nyom,
Aki örvend felujjongjon.
Dalocska, zengj!
Zengve hirdesd: szép az élet!
Madárfészket rejt fa ága;
Bár hő és fagy lehervassza,
Újból nyit a rét virága;
Vihar nyomán szivárvány kél,
Tavasz elől fut a zord tél.
Dalocska, zengj!
Nemcsak bú van, öröm is van,
S ki keresi, megtalálja.
Sokszor egy könny, mit letörlünk,
Boldogságnak bő forrása,
S nem pótolhat egy-egy mosolyt
A legdúsabb ékszeresbolt.
Dalocska, zengj!
Zengve hirdesd annak is, ki
Ez emléklapot olvassa.
Szívből eredt zengő szavad,
Bárha zárt is, szívét nyissa;
S ha bú nyomja, vigaszt leljen,
Ha örül, veled örvendjen.
Dalocska, zengj!
Forrás: A Természet 20.
évf. 13-14. sz. 1924. júl. 1-15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése