Szabó Lőrinc 15 éves korában
forrás:krk.szabolorinc.hu
Rettenetes
izgalomba hozott
a
képzelt vita. Vad nyár lobogott
köröttem,
a fény szétvitt-röpitett
a
mindenségbe; s mert a képzelet
úgy
megnagyított, gúny és megvetés
gyúlt
bennem papok és templomok és
egyházak
ellen? hisz az istenit
törpítik
csupán, azt szégyenitik,
úgy
éreztem, s hogy csalás öncsalás
az
álmunk is, égi rágalmazás
és
födi terror, tipornivaló.
Mennyi
kárt tettek, mily irtóztató
vért
ontottak már! Megtorló harag
emelte
karom, hogy pusztuljanak. –
De
rigó fütyült, és rezzent a kép:
a
kertben álltunk, s nagybátyám kezét
láttam
lebegni a fejem felett:
„Legfontosabb,
fiam, a Szeretet!”
Forrás:
Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó
1991.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése