A
nagyszívűek istenálma
Égeti folyvást
lelkemet.
Csak
egy a cél, de szerteválva
Feléje
számos út vezet.
Ti
kisszívűek, kishitűek,
Utamból
félreálljatok!
Kövessenek
a jók, a hűek,
A
bátrak és a szabadok!
Keressük
őt, a titkos Istent,
Világ
szívét, az ősurat,
Már
nincs erő a régi hitben,
Törjünk
merészen új utat!
El
nem riaszt a végtelenség,
Nem
győz le minket tér, idő,
Arcodba
nézni, ősi fenség,
Gyönyör
lesz nékünk, rémitő!
Csak
bújjatok ti könyvetekbe,
Ápolva
gyermekbabonát!
Mi
majd a nyíladó egekbe
Keressük
lelkünk rokonát.
Miként
Napoleon a földet,
Egyszerre
vívjuk az eget,
De
minket senki meg nem törhet,
Nem
győzi le a szellemet.
Elérjük
Őt! Mert meg nem állunk,
Szívünkbe
más nincs írva cél,
Szerelme
terhét bírja vállunk,
Bosszúja
sem hoz ránk veszélyt.
Kő
az öröklét csarnokába
A
perc, mely minket eltemet…
A
nagyszívűek istenálma
Elégeti
a lelkemet!
Forrás:
Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó
1991.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése