Ady Endre: Szeress engem, Istenem

Istenem földben, fűben, kőben,

Ne bántsuk egymást mostanában:

Sokat járok a temetőben.

Sokat emlegetlek, citállak:

Te vagy ma a legvalóbb Nem-Vagy,

Ős magyar névvel: az ős-Állat.

Szeress engem, ha tudsz szeretni,

Szeress engem, mert, jaj, utálnak

S olyan jó szeretettnek lenni.

Szeress engem s ölelj át szépen,

Mi, hajh, cudar világot élünk

S kenyértől függ az üdvösségem.

Úgy szeretnék szabad úr lenni,

De éltem, sorsom ki van mérve:

Így kell születni, így kell enni.

Így kell csókolni s megmaradni

És így kell nagyokat tervelni,

Kérni és mindig adni, adni.

Forrás: Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó 1991.