Tompa Mihály (1817-1868): Estve

 
Ide, ide: kebelemre
Hajtsad fejedet angyalom!
Ki félsz a csendben, homályban
A késő esthajnalon,
Halljad szivem dobbanásit,
S érezd, míg a kéz ölel:
Hogy hozzád a szerelemnek
Hangja, fénye van közel!