2026. júl. 30.

Keleti Arthur (1889-1969): Távozó pásztor éneke

 

LESZNAI ANNÁNAK

„kis szerelem, kis bánat, kis világ,
csak búcsuzás tőletek minden versem”


Úgy fáj elmulni látni álmom, úgy fáj
s aludni majd és megint csak aludni
és hervadni a lemondás magányán
s szegény ki szürke életem siratni
és elgondolni mi lehetett volna
és elgondolni ime semmi sem volt
s hogy szegény szivem hiába jó pásztor,
kis kedves nyája már örökre szép holt
s most búsulhat mát botra támaszkodva,
ellankadt lábbal és lehajtott fejjel,
a szerelem oly szép csengetyüszó volt
s oly enyhe kék szalagokról csengett el
s most várhatja megint föltámadását
a szegény lélek s tán örökre várhat
s arany derüje hervad s már kis bánat
bágyadozik benn s lankadoz utánad,
mint szenteltvíznek hűs cseppje illetted
kis homlokát és hogy enyhén ébredjen,
o égi Gyermek ki hozzá küldettél
hogy teljen kis ideje s énekeljen,
s most rossz kis szókkal mindent tönkretettél
(egy álmodót álmából felkeltettél),
már szívem minden enyhe kis harangja
múló szerelmem énekli szeliden
s kit mindig elhagyott a kis szerencse,
kis bánatára már panassza sincsen,
mert bölcs és agg és nem lepi meg semmi
s magában szól: kis szívem megpihenni
s te gyenge gyermek, szívem szép kicsinnye,
angyal s kis ördög egy virág képében
s akiért fáradt szelid szivem úgy fáj,
ki el fogsz veszni s akit elvesztettem,
búcsuzz szeliden oh eltávozó már
a kis zarándok kinek kis szivében
(oly angyalin szólott a sok szelid síp)
szép égi énekeket orgonáltál
s kinek sok bágyadt álma nem kiván már
jó zöld füvet: sok kis néhai bárány,
csak vézna kis lábadnál csendben őriz
s a pásztor messze megy, oh Isten őrizz,
hogy visszajöttét, rossz gyermek, megkivánd.


(Forrás: Keleti Arthur: Angyali üdvözlet – Versek, Litániák -  Bp., 1916. – Grill Udvari Könyvkereskedés kiadása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése