De jó lesz majd, ha béke lesz,
Sok szenvedésnek vége lesz.
A hős-vas ekévé leszen,
S szántogat békességesen.
A szívben nem lesz annyi űr,
Olyan teli lesz, mint a csűr,
Benne a régi dal zenél,
S újra az élet lesz a cél.
Kik gyűlölettől kékülünk,
Majd jobbra-balra békülünk,
Tettünkkel is, szavunkkal is,
S kibékülünk magunkkal is.
Forrás: Budapesti Szemle 264. kötet. 1943.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése