A szó csak akkor ér ma valamit,
Ha bőséggel van benne dinamit.
A szívre is szurony kell, jó hegyes,
A jelszó ma: Szúrj! S nem az, hogy Szeress!
Az én szavamban nincsen dinamit,
Senki előtt nem robban fel ma itt.
Szívem is gyönge és szuronytalan,
Feltartom hát és megadom magam.
Forrás: Budapesti Szemle 263. kötet. 1942.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése