Kis Cupidót kell keresnem
Ha ki látta, mondja meg:
Még nagy bajba lehet esném,
Hogyha soká tévelyeg.
Ma jó reggel kis ágyából
Még borzason kiszökött
Sok a jele, hogy azokból
Megismérni sok között.
Picziny falat, édesen sir,
Csintalan és enyelgő:
Szárnyas, ives nyilakkal bir,
Ide s tova tekergő.
Ki az atyja, még sem tudom,
Ég, föld, tenger tagadja:
Mind gyülölik, amint hallom,
Senki fel nem fogadja.
Oh! keressök, mert itt vagy ott
Most is nyilat ereget:
Egy gondatlant tőrbe fogott
S rajta sebet ejteget…
Ihol vagyon a rejtekben,
Látom, honnan czélozgat:
A szökevény te szemedben
Lappang, Luca! ne tagadd.
Forrás: A régi magyar költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 207. l. – Bp., 1903.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése