Hol vagynak a violák
Melyeket nem régen
Én és némely leánykák
szedtünk a térségen?
Oh, ne keresd, hiába,
Mind elhullott magába.
Hát a rózsa hova lett
Kinyilt levelével,
Mely minden virág felett
Szebb piros szinével?
Oh ne keresd hiába,
Mind elhullott magába.
Hát lánykánk hova lettek
Barna szin hajokkal,
Kik azelőtt fénylettek
Egynehány napokkal?
Ne keresd, békételen,
Mind elholtak hirtelen.
Ha titeket kérdenek:
Hol van poétátok?
Csak régi nótám ennek –
Fiúk danoljátok:
Ne keresd haszontalan,
Megholt a boldogtalan!
Forrás: A régi magyar költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 234. l. – Bp., 1903.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése